Totál felborult minden az utóbbi napokba. Egyszer megkaptam valakitől, hogy az ember mindig azt bántja a legjobban, akit szeret. Igen. Erre most én voltam a legjobb példa. Adsz, adsz, adsz, és semmi se megy előbbre. Vagy adnál, és nem kell. beleőrülsz abba, hogy minden lóg a levegőben. én, akinek csak igen, vagy nem létezik. és heteken keresztül nem tudod, mi van. és próbálsz türelmes és higgadt maradni. aztán már darabokban van az idegrendszered. és jön egy hatalmas félreértés...és borul mniden. és nem tudsz normálisan gondolkodni. és vissza akarsz mnident adni, amit eddig elszenvedtél. kitör belőled, h most már elég, eleget tűrtem és nyeltem. most már neki is fájjon. és esztelenül keresed azokat a doglokat, ahol ártani tudnál neki. és nincs semmi...hát csinálsz okot, hogy legyen...
Másnap rádöbbensz, mit is tettél...akinek a legjobbat akartad végig, most az ellenekzőjét okoztad...és végleg elveszítetted...már nincs mibe kapaszkodni. már nincs miben hinni. csak szédülsz és forog veled a világ. hogy ezt tudtad tenni. nem, nem védekezel. igen, én tettem. igen. hazudtam. nem érdekel, hogy más is hazudik éeltében. nem másról van szó. rólam. és az sem vígasztal, hogy bocsánatot tudok kérni. hibáztam. szándékosan okoztam rosszat. annak akire a jövőmet akartam építeni. akiért az életemet adtam volna.
És csak jár az agyad, hogy voltál erre képes. Képmutató, hazug ember vagy. Gyönyörű. Hányingerem van magamtól. Felötlik egy regény. 5 perced van elengedni azt, ami fáj. 5 perc. És aztán megpróbálsz felállni a porból. Mert fel kell. nincs több önsajnálat. Nincs több kavarás. nincs több hazugság. tiszta lappal új életet kell kezdeni. letelt az 5 perc. indulj...
Utolsó kommentek